Edit

Volt egy emlékezetes jog vizsgám. Egy iskolatárs, akiről addig tudomást sem vettem, nekem adta annak a tételnek a puskáját, amit kihúztam. 2 másodperccel azután, hogy kihúztam. Meglepetésemben hangosan megköszöntem.

Editről azóta sem vettem különösebben tudomást, mint ahogy senki másról sem, azt leszámítva, hogy a csoport többi részével ellentétben én nem tartom idiótának, csak csodabogárnak. Valóban nehezen lehet róla megmondani, hogy egy lepukkant, nyugdíjközeli őrült, afféle nyolcadikkerületibérházaklakóinak réme, (mert minden házban lakik egy ilyen), vagy épp csak azért tűnik annyira nem oda valónak, mert tényleg semmi köze a számvitelhez, meg a könyveléshez.

Pénzügyből is együtt vizsgáztunk, véletlenül. Mesélte, hogy nem tudott tanulni, mert 2 hétre hazajött a fia, és iyenkor ő mindent félredob és csak vele foglalkozik. Nem mondta, hogy honann jött haza, nem mondta, hogy mit csinál ott, én megnem kérdeztem. Aztán mesélte, hogy van egy alapítványa ami körül forog az élete, és ide is csak ezért jelentkezett, mert ő akarja könyvelni is, nem bízza másra. Kutat valamit. Eleinte nem kérdeztem, mit. Aztán elém rakott egy meghívót, a másnapi könyvbemutatójára. Szerkesztett egy könyvet, a cirkuszról. Ezzel a tisztulni látszó kép újra behomályosodott.

Edit bölcsész. Annyi köze van a tanfolyamhoz, mint akár csak nekem. Abban a doktori iskolában tanult, amiben Ex, így érdekelni kezdett a témája. Meglepő, hogy pont ott a tanfolyamon találok valakit, aki kommunikációelméletből doktorált. Ő ismeglepődött, hogy talált valakit, aki hallott már a professzoráról, pláne ott, a tanfolyamon.

Elmentem másnap a könyvének bemutatójára. Az ÉS egyik kritikusa beszélgetett vele a pódiumon. Még mindig nem volt teljesen tiszta, hogy miért ír és kutat egy bölcsész a cirkuszról. De ha egy artista család sarja az a bölcsész, akkor érthető. Edit a cirkuszban nőtt fel. A szülei, testvérei artisták még ma is. Ő is az volt, 18 éves koráig. Aztán tovább akart tanulni, és hozzáment egy civilhez. Elhagyta a pályát és véget vetett a cigányéletnek, ahogy ő fogalmaz. Azóta pedig az Artistaképzőben tanít. Elméletet és gyakorlatot is.

Aztán a gyerekeiről is kérdeztem. Ők is artisták. A fia Londonban él és dolgozik, fogóember a trapézon, a lánya hozzáment egy ausztrálhoz, akivel közös számban lép fel. A férje egy hat méteres rudat tart a homlokán, és azon egyensúlyozza őt. Edit apukája a 2 gyerekét egyensúlyozta ugyanígy, kb 50 évvel ezelőtt.

Megígértette velem, hogy ha lesznek gyerekeim, elviszem őket a cirkuszba.